Ahogy a kampány lassan a végéhez közeledik, szépen kezd világossá válni, ki, miért és hogyan kívánja képviselni hazánkat az Európai Parlamentben.

Volt szerencsém lakossági fórumon részt venni, kampányolni kitelepüléseken, ám mindenekelőtt aktivistává válni. Számomra a „világot” jelenti az, tehetek valamit az MSZP-ért és biztos vagyok abban is, ez az érzés már el nem fog soha múlni, sőt csak erősödni fog!

Ám mégis meg kell említenem azokat a kritikákat, amelyekkel szembesülnöm kellett. Néhány ember ezekkel a kérdésekkel reagált akkor, amikor arra kértem őket, fogadják el a kampányanyagokat és szavazzanak a szocialistákra, „Milyen célért kampányolsz?”; „Miért támogatsz egy bukott pártot?”, vagy a kedvencem: „Az MSZP már az elején elbukta ezt a választást, akkor te meg mit akarsz ilyen fiatal fejjel?”. Nos, ezeket a kérdéseket hallva egy kicsit el kellett gondolkodnom. Az sem utolsó persze, ilyesfajta reakcióval elég kevésszer szembesültem, ám mégis gondolkodóba ejtettek.

A válaszaim a lehető legegyszerűbbek. Miért támogatom az MSZP-t? Mert baloldali vagyok és hazánkban ez a párt az, amelyik számomra leginkább képviseli azokat az értékeket, melyekben feltétel nélkül hiszek. Mit akarok a magam 17 évével? Ez igazán jó kérdés! Leginkább azt, lássa minden bizonytalan szavazó és azok is, akik úgy nevezik magukat, a „kiábrándultak”, én nem fogok soha elpártolni, elhivatottságom csak erősebb lett az évek alatt! Talán nagyon magasztosnak tűnik, amit mondani próbálok, de nem tehetek róla, egyszerűen így gondolkodok. Mert elfogadom és támogatom az európai szocialisták munkáját és meghátrálni nem fogok a változások előtt. Talán nincs a párt a lehető legjobb szituációban, de ez nem fog elszomorítani. Mert nekem erőt ad az a tudat, a baloldal, amíg kormányon volt sok mindent elért és nagyon sokat dolgozott. Voltak nehéz időszakok, s talán a mostanit is ennek lehetne nevezni, ám valahogy mindig kilábaltunk belőle. Igen! Európai léptékekben is a szocialisták kiemelkedően sokat dolgoztak és sok mindenért küzdöttek. Attól függetlenül, hogy az Európa Parlamentben ellenzékként működtek, s lehetőségeik meg inkább korlátozottak voltak, kirívóan többet tettek és alkottak, mint a jobboldaliak. Ott voltak, amikor a „beértek” létfontosságú eredmények és akkor is, amikor a válság „megvetette” lábát Európában. Mindenhol a jó ügyet képviselték, panaszra nem lehet okunk.

Lehet, hogy mindennel nem is értek egyet bizonyos kérdésekben, na és? Én mindig csak azt láttam a párton kívülről is, a viták szabadon folyhatnak le és nincs olyan „vasszigor”, amely a szabad véleménynyilvánítást bárhogyan is befolyásolni próbálná.

Én ezért hiszek az MSZP-ben és ezért akarok 18 évesen a Societas-nak tagjává válni! Ezért kampányolok én is, hogy minél több baloldali képviselő jusson az Európai Parlamentbe!

Végezetül frappánsabb lezárást Varga László mondatánál el sem tudok képzelni, „Nem sírni kell, hanem dolgozni!”

(M.D.)